'..Nézd ezt a lányt. távolról szánalmasnak tűnhet. minden buliban más pasival látod, de ha közelebb merészkedsz hozzá, látod rajta azt a fájdalmat, amit az élet okozott neki. a legtöbb dologért magát hibáztatta, és ezt tette őt tönkre. belülről teljesen meghalt. nem mer már senkihez kötődni. pedig soha nem volt nagy elvárása, csak egy dolgot kért, hogy szívből szeressék..'

'..Van úgy, hogy átölel, olyankor más nem kell..'

'nem tudlak gyűlölni azért,amit tettél,hisz nem tehetsz róla,hogy észre sem vettél ' (8)

' ő más mint én.. az ellentétem.de valami vonz benne. '

' amikor rám nézel..amikor rám mosolyogsz..amikor hozzám szólsz..1percre úgy érzem,hogy fontos vagyok '

' ő rossz. és ha vele vagyok csak rosszabb leszek.de inkább a pokolra jutok,mint,hogy elveszítsem '

' minden nap,minden percben,minden másodpercben,minden pillanatban egy dolog jár a fejembe : vajon ő is szeret ?!

' megláttam,megutáltam,újra láttam,megismertem,belé szerettem (L) '

' amikor vele vagyok,minden olyan csodálatos..mintha csak egy szerotonin-hallucináció-t élnék át..azt hiszem,hogy ebből szerelem lesz. de ő utána szemembe néz..és ő nem úgy néz rám,ahogy én rá. ' :(

~ Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.. ♥

~ Te akkor is láttál, amikor láthatatlan voltam ♥

~ És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel, hogy léteznek csodák. aki bármikor odatartja a vállát egy megtört léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nem hagyja sírni a maga körül lévőket, és aki addig nem hagy el, amíg szükséged van rá. és ez is én vagyok: aki eltűri, hogy minden cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e? miért olyan nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van, hogy nekem nincsenek problémáim? miért hiszik azt rólam, hogy tökéletes vagyok? csak egy átlagos, szürke senki akarok lenni. mert valójában az is vagyok.

~ Mindenki beszúrja a szerelem ügyes díler,együtt röhörészünk vele de kurvára nem viccel :|

~ Azt hiszem, hogy csalódni csak akkor csalódhatunk, ha valakitől valamit elvárunk. azt, hogy szeressen, hogy értem éljen, hogy szép szavakat súgjon a fülembe, hogy másra soha rá ne nézzen, hogy örökké hű legyen. vagy ha feltételezem arról a másikról, hogy csak engem szeret, csak értem él, hogy másra soha rá nem néz. akkor lehet csalódni. de, ha én hiszek benned, akkor én nem csalódhatok. mert hinni valakiben nem azt jelenti, feltételezni, az a másik mindent jól csinál, hogy az a másik tökéletes, mellette örökké süt a nap. hinni valakiben annyit jelent, ha már a szakadék fölé tart is, akkor is hinni, hogy nem fog leejteni. ha mégis leejt, hinni, hogy azt is miattam tette. mert a hit az vak. ha látni akar, ha kinyitja a szemét, akkor elveszíti a varázserejét, és meghal abban a pillanatban. attól kezdve átveszi helyét a tudás, ami bizonytalan, ami cáfolható. aminek korlátai vannak, ami lehúz. hinni valakiben annyit jelent, hogy szavára járni tudni a vízen. (L)

~ Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél? :$

~ Fáj, s akarom, neked is fájjon. akarom, hogy érezd amit én, hogy átverjen, akit szeretsz, szerettél, bíztál, s hittél. hogy eltiporjon, a földbe taposson, hogy elnyomjon, s utána nevessen, s hogy szánakozzon, hogy így érezz. akarom, akarlak, átérezd, hogy mit érzek, hogy én legyek te, te pedig én. hogy együtt legyünk, külön, egymással, nélküled, nélkülem. hogy fájjon, hogy sírj, hogy szenvedj, hogy gyűlölnél, hogy érezd ezt, s hogy igazán szeressél. halj meg, halj bele a fájdalomba, a jó, de csak neked, a kegyes, de hozzád nem. égj el! becsaptál, hazudtál, hitegettél, kedves voltál, vicceltél, szerettél, imádtál, gyűlöltél.. érzed ezt, érezd te is. szakadjon bele a szíved-lelked is. de ez nem igaz, hazugság. én neked nem akarok rosszat, és szeretlek, én akarlak. elfelejteni, és szeretni. gyűlölni, de nem megy. gyerek vagyok, naiv kis teremtmény. csapdába estem, szörnyű fogságba, s nem szabadulok ki soha. ordítani szeretnék, majd a sarokban kuporogni, sírni. fáj. s te ezt nem tudod. csak egy játékszer voltam..

~ Tudtad, hogy régen olyan élőlények voltak, amelyeknek két fejük, négy kezük, és négy lábuk volt?! boldogok voltak. az égiek megirigyelték a boldogságukat és egy villámcsapással szétválasztották őket. azóta a párjukat keresik. :)

~ Ha akarok valamit küzdjek érte.. ezért vagyok itt.. életemben először küzdök valamiért ami igazán fontos ♥

szeretlek! -suttogom. -mindig is szeretni foglak ♥

~ A szerelem egy titokzatos játék és ez benne a szép. olyan, mintha fejest ugranál egy medencébe, amiről nem tudod, hogy sekély-e vagy mély. persze ha sekély akkor megsérülsz, még le is bénulhatsz nyaktól lefelé, viszont hogyha mély.. fejest ugrassz a hitbe, bízol a másikba és feltétel nélkül átadod magad, erről szól az élet. ismered a vásári játékokat, ugye? tudod, egy kettőt nehéz megnyerni, de olyan is van, amit mindenki könnyen megnyer. ez a különbség a szerelem és a szex között. a szex az a kis játék, ahol mindenki kap egy kis ajándékot, senki nem megy haza üres kézzel. a szerelem az, amit nagyon nehéz megnyerni. de ha sikerül és te viszed haza azt az életnagyságú kitömött rinocéroszt, az sokkal jobb érzés, mint megnyerni egy vacak kis kulcstartót.

~ De várj még és ébredjünk fel kézen fogva..

~ Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád. mikor biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy mellette megnyugszol. ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed... mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még te sem tudtál azelőtt magadról.. ♥

~ Ha az élet egy tréfa, gondolj a poénra. :)

csak egy kicsit legyél kedves, csak egy percre ölelj át..(8)

~ Szoktál néha egy képet nézegetni magadról, és meglátni egy idegent a háttérben? elgondolkoztál már, vajon hány idegennek vannak képei rólad? más emberek életének mennyi pillanatának lettünk részesei? csak gondolj bele. lehet hogy valaki életének fontos része vagy, úgy, hogy nem is tudsz róla!:)

~ Én-én vagyok. se több, se kevesebb.. őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős. nem bírálok és ítélkezem, elfogadom, hogy olyan vagy amilyen, mert te te vagy. örömet lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként. fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent mi él vagy élt. téged is. mert mersz ember lenni, vagy azért, mert nem. mert mersz szeretni, vagy azért mert nem. engem kevesen értenek. de aki igen, az talán már érti mit jelent szeretni..

- te megcsalnál?
- nem. de nálad mi számít megcsalásnak?
- ha megcsókolsz valakit. semmi más. még a szex sem az, ha nem csókolsz.

- miért?
- mert a csók a szerelem jelképe. csak az megcsalás..

~ Az idő telhetetlen ami mindent elrabol, de valakinek te vagy a lélekdonor.. ♥

~ Ha én lennék a szerelmed, biztos sokszor bántanálak, hogy tudsz így szeretni? én soha nem tudnálak.

~ Fura milyen könnyen vége szakadhat egy barátságnak. mintha soha nem ismertük volna egymást. pedig mennyire örültünk, hogy találtunk valakit, akinek elmondhatjuk titkainkat. akivel megoszthatjuk az érzéseinket. akire számíthatunk. kár.. egy buta hiba, egy felesleges érzelem és máris vége.

~ Mit mondjak még, hogy higgy nekem? nem álmodsz, halott sem vagy. itt vagyok, és szeretlek. mindig is szerettelek, és mindig is szeretni foglak. mindig rád gondoltam, magam előtt láttam az arcod minden pillanatban, amíg távol voltam. amikor azt mondtam, hogy már nem akarlak, az a legsötétebb szentségtörés volt.

~ szétnéztem és egy varázslatos mesébe érkeztem.. :')

~ Voltál már úgy, hogy azt akartad mondani, hogy persze, hogy veled tartok, ha mész és mégis csak egy grimasz meg egy makacs 'mégsem megyek' lett belőle? hogy némán ültél, mikor nyelved hegyén izzott a szó: 'szeretlek'. hogy a meleg ölelés helyett ijedt távolság tartásba burkolóztál? hogy valakinek azt mondtad nélküled is boldog leszek, menj csak, hátra ne nézz, és a kemény szikla porrá hullt, mikor ő elhagyott. és csacsogtál már legjobb barátodnak máshoz fűző szerelmedről, lelked mélyén vágyva, hogy csókjával tapassza be a szád? és kezdtél már úgy mondatot, hogy most elmondom az igazságot neked, s a szerelem színeit lecsupaszítva, csak valami halovány képet festettél érzéseidről, nehogy nevetségessé válj? mondta már a belső hangod, hogy nem jött még el az ideje és később azt, hogy elmúlt? nevettek-e már ki azért, mert szerelmet vallottál? rákiáltott-e már etikai érték rended, ne tovább, nem szabad így szeretni és féltetted-e már szerelmed attól, hogy életed túl bonyolult? ébredtél-e már arra, hogy szíved igazgyöngyeit olyannal osztottad meg, aki nem bírt rá vigyázni? és volt-e bűntudatod, amikor a másik, kit megszerettél, neki már csak szűk marokkal mért üveggyöngy jutott? de lassan közeledik a hajnal.. lehet, hogy gyönyörű lesz, de úgy sem látnék belőle semmit a könnyeimtől.. ő még biztos alszik.. neki van kiről álmodnia.. :[

spongyabob: patrick, ha szeretnél valamilyen díjat nyerni, akkor tégy érte valamit!

patrick: hmmm.. legyőzöm az óriás majomembert, és megmentem a kilencedik dimenziót!

pongyabob: én is segítek! de nehéz lesz, keressünk kisebb feladatot!

patrick: legyőzöm a kismajomembert és megmentem a nyolcadik dimenziót!

spongyabob: kisebbet!

patrick: orvos!

spongyabob: kisebbet!

patrick: tűzoltó!

spongyabob: a legkisebbet ami csak az eszedbe jut!

patrick: állás a rozsdás rákollóban!

spongyabob: úgy van!

~ olyan hamar visszajövök, hogy nem lesz időd hiányolni engem. vigyázz a szívemre - itt hagytam veled ♥ [eclipse]

~ mondhatnám, ahogy érzem: egyedül én bíztam benned ezen a Földön és ezért rúgtál belém a földön.

:$ (L)

~ Úgy szeretlek, mint egy dagi kölyök a sütit.

Olyan vonzalma van, hogy abban a pillanatban, amikor ott tartok, hogy nem érdekel, akkor Ő egyszer csak betoppan az én kis világomba, és mint a tornádó végigsöpör rajtam... és olyan gyorsan távozik is.

A valóságra eszmélek, az emlékek mögé nézek, és te kacsintasz vissza rám.

Tudod hogy te vagy az életem,sajnálom mi történt, soha nem akarlak elveszíteni,mert abba azt hiszem belehalnék.

Van-e az, hogy valaki belép egy napon a szobába és tudjuk:
Aha, ő az,az igazi,mint a regényekben...?!

I woke up in the middle of the night, And I noticed my love wasn't by my side.

Felkeltem az éjszaka közepén és észrevettem, hogy a szerelmem nincs mellettem.

Emlékszem, ahogy néztél rám, olyan szép volt, de elmúlt már.
Talán könnyebb, ha eljön a nyár, mert úgy szeretném feledni már.
Nélküled minden olyan más, még az idő is másképp jár.
Tudom, hogy nem talállak már, úgy bánt, hogy nem kellek már, hiányzol, örökre várok majd Rád!

Remélem, emlékké válok majd idővel és a múltad leszek, ha akarod, ha eszedbe jutok majd, ha eszedbe jut a mosolyom, néhány kedves szavam, az érintésem...
Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múlt leszek, mert a jövőd nem lehettem...

Egyszer utánad futottam, most előled menekülök...

Nekem a régi kell...tudod,a régi Te...

Tudom, nem szabad, egy percre mégis légy velem

Most csak a tükörben állok, nézek rám és csak nézem,
Hogy ki ez a lány, és, hogy miért ilyen mérges.

Szeretném megtudni, mi az mit most érzek.
Szeretném megtudni, hol van az kit féltek.
Szeretném megtudni, mi volt ez köztünk.
Szeretném megtudni, jó volt-e mit tettünk.

Mikor mellettem vagy, máshogy érzek.
Mikor mellettem vagy, már nem félek.
Mikor mellettem vagy, csodás az élet.
Mikor mellettem vagy, mást nem kérek!

FankaDeli - Titkos telefon

http://www.youtube.com/watch?v=BUhX_-rzhcY

Van aki arról lett híres, hogy utálja Fankát, mielőtt bántanád, nézd meg az apját.
A lélek választ el, nem a bőrszín, mindegy hogy negyedik, vagy a földszint.
Egy kisszoba titka, ami életünk, meg se becsüljük, hogy mi élhetünk.
Futunk a pénz után, vár a szakadék, gyorsan elrepül a pár szép kamaszév.
Hiába vagy menő Audi kulccsal, életed szerelme, ahogy nem szégyell úgy csal.
A Barátok köztben, nincsenek barátok, ha van mit enni, miért zabáltok?
A repphez ennyi kell, szív és tehetség, ha nem volna annyi, egyiket se vehetnék.
Valamit nem kaphatsz, hiába fizetnél, hova jutottál, ennyire siettél.
Átvertek minket, hazudtak a világról, tömeggyilkosok beszélnek Dzsihádról.
Ingoványos a becsület útja, aki valaha járta, biztosan tudja.
Felnőttem panelba, szeretetéhesen, számok a cd-n, vagyis az életem.
Ikertestvér, az amit megéltél, semmi sem változna, ha velem cserélnél.

Titkos telefon, itt a szívemben, bármikor hívnál, én majd felveszem.
Itt a számom, tedd el a névjegyem, ez a cégem, a szeretet végtelen.
Titkos telefon, itt a szívemben, bármikor hívnál, én majd felveszem.
Itt a számom, tedd el a névjegyem, ez a cégem, a szeretet végtelen.

Magadban bízz, és csak utána másban, a magány az ördög, gondolkozz párban.
Férfi vagy tényleg? Látom a javából. Szerintem inkább egy bika a karámból.
A negró a szádban, valóban világít, nem is csoda, ha a kukacod irányít.
Sokszor mondtam, a könnyű út veszélyes, küzdeni kell, hogy valamit elérhess.
Apámé hálám, anyámé szívem, pedig kamaszfejjel, nekik se hittem.
Lányok a pornóba, fiúk fűvel, filmekkel oltanak, már nem a tűvel.
Az igazság keserű, a hazugság édes, mennyi kell hozzá, hogy teljesen szétess?
Ahogy én látom, hajszálon múlik, akár egy kisgyerek, húzom a csúzlit.
Előttem Góliát, mögöttem puszta, gyönyörű vidék, Petőfi is tudta.
A telepek dallama, lépcsőház árnyéka, milyen sötét, nézz csak anyádékra.
Szomorú történet, nem volt esélyük, harminc év múlva, ki néz majd feléjük.
Amiről beszélek, úgy hívják élet, betonházak között is látni a szépet.

'..Társad a bajban Rosszban és jóban Magányodban, mélypontokban Napfényben, sárban Örömben, gyászban Szép napokban, vesztes harcban..'

'..Mert minden nap egy csoda volt, Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én..'

Üres a sátor, a cirkusz bezár
De a porond közepén
egy bohóc megáll.
Most nem nevet,
nem bohóckodik.
Kifestett arcán
egy könnycsepp folyik...

kurvaigaz.

Ne a hibáit számold amit elkövet, hanem: a vele töltött boldog perceket. Azt, hogy hányszor volt, hogy nagyon hiányzott, Azt, hogy hányszor érezted, hogy érintésétől a hideg kirázott. Ne hízelgő, nyálas, szép szavakat várj tőle el. Csak pár érintést amiben érzéseit mondja el. Azt nézd, hogy ölel meg mikor fázol, Hogy elnézi-e neked mikor nagyot hibázol. Hogy csókol meg mikor búcsúztok hogy néz rád mikor újra találkoztok. Elvisel-e úgyis ha éppen hisztis és nyűgös vagy, kellesz-e neki úgyis ha kicsit bolond és gyerekes vagy?! Én a hibáit kerestem és elmenekültem, elcsesztem.

Bánom már, mert még szeretem, de örökre elvesztettem.

Tudod mit szeretek benned?
azt, hogy meghallom a hangod és azonnal megnyugszom, akármilyen bolondok háza is van most körülöttem.
és ezen kívül?
ezen kívül mindent, ami te vagy. örökre. vagy még tovább... akkor is, ha soha többé nem kaplak vissza.

"Nem akarok levegőt venni..félek elszívom előled.."

"Szerelmed meghozta a szívembe a tavaszt,vedd már észre hogy szeretlek te paraszt. "